A székesfehérvári Zichy ligetben álló 17. Honvéd Gyalogezred emlékműve Bory Jenő első világháborús emlékműszobrászatának egyik alkotása.
Az emlékmű a város „házi ezredének”, a magyar királyi 17. honvéd gyalogezrednek állít emléket, amely a világháború során súlyos veszteségeket szenvedett. A mű nem csupán a hősi halottak emlékét őrzi, hanem a fehérvári katonai hagyományok egyik legfontosabb jelképe is.
Az ezred hősi emlékművének felállítását már 1915-ben elhatározta a tisztikar. A terveket az ezred kötelékében szolgáló szobrászművész, Földes Szabó János készítette el, a helyszínt pedig Székesfehérvár városa biztosította a Zichy ligetben. Az emlékmű költségeinek előteremtésére az ezred tisztjei és katonái mellett a város lakossága is adakozott, emellett kiállításokat és jótékonysági rendezvényeket szerveztek. Az első emlékművet 1918 novemberében, közvetlenül az ezred hazatérését követően avatták fel. A ma látható, végleges formájában elkészült alkotást azonban 1928. június 10-én ünnepélyes keretek között avatták újra. A zászlódíszbe öltözött városban tartott ünnepségen József királyi herceg mondott beszédet, az emlékművet pedig Zavaros Aladár polgármester vette át Székesfehérvár közössége nevében.
Az emlékmű központi eleme egy monumentális oroszlánszobor, amely az ezred zászlaját őrzi. Az oroszlán a bátorság, az erő, a hűség és a katonai helytállás jelképe. Talpai alatt zászló és tölgyfalombok láthatók, amelyek az áldozatvállalást és a hősi emlékezetet idézik meg. A ma látható gránitoroszlánt Bory Jenő készítette az eredeti elképzelések alapján, tiszteletben tartva Földes Szabó János tervét. A korabeli források szerint az eredeti mű valószínűleg egyszerűbb kivitelben készült el, és a szobrász 1924-ben bekövetkezett halála után Bory vállalta a végleges változat megalkotását.
A mű különleges értékét növeli a gazdag építészeti és szobrászati díszítés. A talapzaton az „Elesett hőseinek székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred 1914–1918” felirat olvasható, míg a hátoldalon az ezred hadjáratainak és csatáinak helyszínei szerepelnek. A talapzat két oldalát bronz domborművek díszítik, amelyek doberdói szuronyrohamot és közelharci jeleneteket ábrázolnak. Ezeket Philipp István tervei alapján Halmágyi István és Havranek Antal készítette.
Művészettörténeti szempontból az emlékmű érdekes eltérést mutat Bory Jenő több más első világháborús alkotásához képest. Míg a móri vagy a „69-es előre!” emlékmű középpontjában a harcoló katona alakja áll, itt az allegorikus állatszimbólum kapja a főszerepet. Az őrző oroszlán egyszerre idézi meg az ezred harci dicsőségét és az elesettek emlékének örökkévalóságát. Az alkotás ezért nem a csata pillanatát, hanem a hősi emlékezet időtállóságát állítja középpontba.
Az emlékmű ma is a székesfehérvári katonai megemlékezések egyik legfontosabb helyszíne. A 17-es honvéd gyalogezred emléknapját hagyományosan minden évben július 18-án tartják itt, katonai tiszteletadással emlékezve az alakulat hősi halottjaira. A Zichy liget oroszlánja így több mint egy évszázada őrzi a fehérvári honvédek emlékét.