A Szent György-kút Bory Jenő korai köztéri alkotásai közé tartozik, és jól példázza azt az alkotói szemléletet, amelyben a szobrászat, az építészet és a mérnöki gondolkodás egységbe kapcsolódik.
A művész szülővárosa, Székesfehérvár iránti hálájának számos jelét adta: miután a város ösztöndíjasaként végezhette tanulmányait, később több alkotással is gazdagította a város köztereit. A két mozaikdíszes váza után 1922-ben készült el a Szent György-kút, amely eredetileg a Zichy ligetben, a Szentháromság-szobor mögött kapott helyet.
A kút tetején Szent György alakja látható, amint legyőzi a sárkányt. A keresztény ikonográfia egyik legismertebb jelenete jelenik meg itt: a római katona és vértanú szent a gonosz felett aratott győzelem jelképeként szerepel. Bory a jelenetet tömören, a lényegre koncentráló formában fogalmazta meg. A szoborcsoport nem részletező elbeszélésre törekszik, hanem a küzdelem és a győzelem szimbolikus tartalmát hangsúlyozza.
A mű különlegességét eredetileg nemcsak szobrászi megoldása, hanem működő kútként betöltött szerepe is adta. A Szent Györgyöt hordozó felső rész alatt két vasbeton tányér helyezkedett el. A víz a felső medencéből az alsóba, onnan pedig a kút medencéjébe csobogott, majd egy szivattyú emelte vissza a legfelső szintre, biztosítva a folyamatos vízjátékot. A kút egyúttal ivókútként is szolgált, így a művészi és a gyakorlati funkció egységét valósította meg.
A kút története során több helyszínen is állt. Az 1960-as évek elején a Zichy ligetből a Barátság ligetbe helyezték át. Itt még hosszú ideig működött, később azonban vízfunkcióját elvesztette, állapota fokozatosan romlott. A 2023–2024-ben elvégzett restaurálás során Nyakas Pál kőfaragó mester állította helyre az alkotást, amely ezt követően új helyet kapott az Illyés ligetben, a Berényi út és a Tompa Mihály utca találkozásánál. Az új helyszínen már nem kútként, hanem műemléki értékű köztéri alkotásként tölti be szerepét.
A mű egyúttal Bory Jenő betonépítészeti és betonszobrászati törekvéseinek korai példája is. A művész számára a beton nem csupán szerkezeti anyagot jelentett, hanem önálló művészi kifejezési lehetőséget is. A Szent György-kút ezt a szemléletet képviseli: egyszerre mérnöki alkotás, köztéri díszkút és szimbolikus szobrászati mű.