A Bory-vár egyik sajátos alakja a Csipkerózsika című gipszszobor, amely a vár pincéjének boltíves terében kapott helyet. A 107 cm hosszú fekvő fél nőalakot Bory Jenő korábban rózsákkal díszítette, mintha a közismert mese alvó hercegnője pihenne az elvarázsolt kert mélyén.
A mű nem önálló szoborként, hanem a környezetével együtt értelmezhető térkompozícióként jelenik meg. Bory tudatosan építette be a mesebeli alakot saját, képzelet és valóság határán mozgó világába. A Csipkerózsika-alak így nem csupán egy ismert történet felidézése, hanem annak a gondolatnak a megjelenítése is, hogy a művészet képes életben tartani az álmokat, a legendákat és a gyermeki képzeletet. Bár mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egy gipszszoborról van szó, a környezet és a történet mégis újra meg újra életre keltette a mesét. Ez a játékosság a Bory-vár egész szellemiségére jellemző, ahol az építészet, a szobrászat, a történelem és a fantázia egymást kiegészítve alkot egységet.
A Csipkerózsika ezért nem egyszerűen egy pincehelyiségben elhelyezett szobor, hanem a Bory-vár saját mitológiájának része: egy néma szereplő, amely évtizedek óta őrzi a hely mesevilágát.