A Bory-vár Elefánt udvari folyosóján elhelyezett, 56 cm magas márvány mellszobor Bory Jenő feleségét, Komócsin Ilonát (Borynét) ábrázolja, aki nemcsak élettársa, hanem alkotótársa és inspirálója is volt a művésznek. Bory Jenő egész életművén végighúzódik a felesége iránt érzett szeretet és tisztelet; a Bory-vár maga is ennek az érzelmi és szellemi kapcsolatnak állít emléket.
Az 1938-ban készült portré a személyiség belső karakterének megragadására törekszik. A lehajtott fej, a csukott szemek és az arc nyugodt zártsága elmélyült, szemlélődő hatást kelt. A finoman megmunkált arcvonások és a márvány lágyan fénylő felülete bensőséges hangulatot teremtenek, amely távol áll a reprezentatív portrészobrok ünnepélyességétől. A szobor kompozíciójában különös szerepet kap a kidolgozott és a nyersen hagyott felületek ellentéte. Míg az arc és a haj részletei gondosan formáltak, a vállak és a talapzathoz kapcsolódó részek szándékosan érdesebbek maradtak. Ez a megoldás a 20. század első felének portrészobrászatában gyakran alkalmazott formai eszköz volt, amely az arcra irányítja a figyelmet, és kiemeli annak szellemi tartalmát.
A Boryné, a várépítő múzsája nem csupán portré, hanem emlékmű is egy kivételes alkotói és emberi kapcsolatnak. Komócsin Ilona festőművészként maga is részt vett a Bory-vár művészeti világának kialakításában, Bory Jenő pedig számos szobron örökítette meg alakját.