BORY-VÁR logó BORY-VÁR Magán múzeum
Menü

BORY-VÁR

GYERMEKÁBRÁZOLÁSOK

Bory Jenő életművében a gyermekalakok külön csoportot alkotnak. A családjához erősen kötődő művész számára a gyermekkor nem csupán kedves témát jelentett, hanem a tisztaság, a játékosság, az életöröm és az emberi természet ösztönös szépségének megjelenítési lehetőségét is. Gyermekábrázolásai mentesek a pátosztól és az akadémikus merevségtől; alakjai közvetlenek, elevenek és szeretetteljes megfigyelésről tanúskodnak.

A gyermekportrék és gyermekfigurák Bory kisplasztikai munkásságának fontos részét képezik. Ide tartozik első jelentős sikert hozó alkotása, a Bandika, amelyet 1906-ban mutatott be a Képzőművészeti Társulat kiállításán. A szobor természetessége és játékos humora már korán megmutatta a művész kivételes megfigyelőképességét. A korabeli visszaemlékezések szerint a nyugtalan kis modell kezébe adott alma nemcsak a mintázást könnyítette meg, hanem a kész mű fontos motívumává is vált.

A gyermekalakok között találjuk a Modern Ámor című alkotást, amely a klasszikus puttó-ábrázolások modern átértelmezésének tekinthető, valamint a Szárcsás gyermek szobrát, amely a természet és a gyermek kapcsolatát hangsúlyozza. Bory gyermekalakjai gyakran puttószerűek, lágy formálásúak, ugyanakkor egyéni karakterrel rendelkeznek, így egyszerre kötődnek a klasszikus hagyományhoz és a 20. század eleji szobrászat frissebb szemléletéhez.

A művész érdeklődése nem korlátozódott a portrészerű gyermekábrázolásokra. A Huszár születése (a gólyán lovagló kis huszár) játékos allegória, amelyben a népi képzelet és a humor kap hangsúlyt. A szobor a gyermek születésének mesés magyarázatát ötvözi a magyar huszár alakjával, s ezzel Bory egyik legderűsebb alkotásává vált.

A gyermekvilág hétköznapi pillanatai is megjelennek művein. A Horgoló lányka, Pipás Pista, valamint más gyermekfigurák nem hősként vagy allegorikus szereplőként jelennek meg, hanem természetes tevékenységük közben. Gyermekábrázolásai ezért sajátos helyet foglalnak el életművében. Míg történelmi és emlékműszobrai gyakran a nemzeti emlékezet, portréi pedig a személyiség megörökítésének szolgálatában állnak, addig a gyermekalakok elsősorban az életöröm, a családi kötődés és a mindennapi emberi szépség kifejezői. Ezekben a művekben Bory Jenő legközvetlenebb, legemberibb arca mutatkozik meg.

GYERMEKÁBRÁZOLÁSOK

GYERMEKÁBRÁZOLÁSOK

BANDIKA, AZ ELSŐ BORY ALKOTÁS (1905)

BANDIKA, AZ ELSŐ BORY ALKOTÁS (1905)

Első műve a „Bandika”, az almát szorongató kisfiú volt, mellyel a Képzőművészeti Társulat 1906-os kiállításán mutatkozott be.Bory Jenő önkéntes katonaként Bécsben szolgált egy évet, majd felajánlották neki a székesfehérv...

Tovább
HORGOLÓ LÁNYKA (1908)

HORGOLÓ LÁNYKA (1908)

Bory Jenő életművében a gyermekábrázolások különleges helyet foglalnak el. A művészetében megjelenő gyermekalakok nem idealizált jelképek vagy allegorikus figurák, hanem a mindennapi életből ellesett, természetes és szer...

Tovább
SZÁRCSÁS GYERMEK

SZÁRCSÁS GYERMEK

A Szárcsás gyermek Bory Jenő gyermekábrázolásainak jellegzetes darabja. A művész életművében a gyermekalakok külön csoportot alkotnak. A puttószerű, meztelen gyermekalak a klasszikus szobrászati hagyományokat idézi, ugya...

Tovább
HUSZÁR SZÜLETÉSE (1922)

HUSZÁR SZÜLETÉSE (1922)

A Huszár születése Bory Jenő egyik legötletesebb és legderűsebb alkotása. A mű a gyermekáldásról szóló népi képzeletet és a magyar huszár alakját kapcsolja össze játékos formában: a huszárt nem a gólya hozza a csőrében,...

Tovább

Adatvédelem

A működéshez szükséges sütiket mindig használjuk. A Tripadvisor widgetet és a YouTube-videót csak akkor töltjük be, ha elfogadja az opcionális sütiket.

Adatkezelési és süti tájékoztató