Bory Jenő egyik legkorábbi székesfehérvári köztéri alkotása a Halesz parkban álló Turul-emlékmű, amely a város 1848–49-es szabadságharcban elesett mártírjainak állít emléket. A szobor nem csupán művészeti alkotás, hanem a fehérvári történelmi emlékezet egyik kiemelkedő jelképe is.
Az emlékmű története 1888-ig nyúlik vissza, amikor Székesfehérvár városa a haleszi felkelés hat áldozatának emlékére egyszerű emlékoszlopot állított az akkori Erzsébet-ligetben. Az oszlopra felvésték a kivégzett honvédek nevét és az emlékezés szavait: „Emlékül a honfi kegyelet az 1848–49. évi önvédelmi harcok ezer áldozatainak.” A város lakói azonban az egyszerű, díszítetlen oszlopot nem tartották méltónak a vértanúk emlékéhez. Formája miatt közkeletűen csak „gyertyatartónak” nevezték, és sokan befejezetlennek érezték az emlékművet. Emiatt a 20. század elején közadakozás indult egy művészileg gazdagabb, reprezentatívabb kialakítás érdekében.
A haleszi emlékmű annak a tragikus eseménysornak állít emléket, amely 1849 augusztusában zajlott Székesfehérváron. A szabadságharc utolsó heteiben a város polgárai és nemzetőrei Hamvassy Imre vezetésével népfölkelést szerveztek a közeledő császári csapatok ellen. A Halesz környékén vívott összecsapás vereséggel végződött, az osztrák csapatok pedig több résztvevőt elfogtak, köztük Havelka Ferenc nemzetőrkapitányt, Hübner András főhadnagyot, Varga Mihályt, Uitz Ignácot, Kuczka Mihályt és Gáncs Pált. A foglyokat Pestre hurcolták, ahol haditörvényszék elé állították, majd 1849. augusztus 14-én kivégezték őket. Ők lettek a szabadságharc megtorlásának első székesfehérvári vértanúi.
A város vezetése végül Bory Jenőt bízta meg az emlékmű művészi kiegészítésével. A szobrász az oszlop tetejére egy hatalmas, széttárt szárnyú, láncait széttépő Turul-madarat tervezett. A motívum a nemzeti szabadságot, a függetlenséget és az újjászületést jelképezi, míg a szétszakított láncok az idegen elnyomás alóli felszabadulást fejezik ki.
Az emlékmű másik különlegessége maga a talapzat. A gránitoszlop a középkori székesfehérvári koronázó bazilika egyik oszlopkövéből készült, amelyet a romterületről emeltek ki. Így az alkotás egyszerre kapcsolódik a magyar államiság emlékezetéhez és az 1848–49-es szabadságharc hőseihez. Az oszlop megmunkálását Havelka Ferenc és fia végezte, míg a bronz Turul Bory Jenő alkotása.
Az emlékmű avatására 1909. október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján került sor. A választott időpont szimbolikusan összekapcsolta a haleszi mártírok emlékezetét a szabadságharc országos emléknapjával.
Ma a Halesz park központi emlékhelyeként álló Turul több mint egy évszázada őrzi a székesfehérvári vértanúk emlékét. A láncait széttépő bronzmadár a város egyik legismertebb történelmi szimbólumává vált, amely a szabadságért vállalt áldozatot és a nemzeti összetartozás eszményét egyaránt megjeleníti.
Budapesti Hírlap,1909-07-25 / 175. szám
Budapesti Hírlap,1909-10-05 / 235. szám
Pesti Hírlap, 1909-10-05 / 235. szám