A történelmi árkádsorban I. Ulászló magyar király a középkori Magyar Királyság egyik mozgalmas időszakát idézi fel. A lengyel Jagelló-házból származó uralkodó 1440-ben került a magyar trónra, amikor az ország a Habsburg-párt és a Jagelló-párt közötti belpolitikai küzdelmek színterévé vált.
Uralkodásának legfontosabb feladata az Oszmán Birodalom terjeszkedésének feltartóztatása volt. Kormányzásában meghatározó szerepet játszott Hunyadi János, akivel együtt több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen. A hosszú hadjárat sikerei után azonban a keresztény seregek újabb vállalkozásba kezdtek, amely végül tragikus véget ért.
November 10-én a várnai csatában a magyar–lengyel sereg vereséget szenvedett II. Murád szultán hadaitól. A harc során maga a király is elesett. Halála hosszú időre politikai bizonytalanságot idézett elő, ugyanakkor alakja összefonódott a törökellenes küzdelmek emlékezetével.
Bory Jenő szobra harcos uralkodóként jeleníti meg I. Ulászlót. A koronás alak mellett kard és pajzs látható, amelyek egyértelműen katonai szerepére utalnak. A szigorú tartás és az egyszerű, zárt formálás a középkori lovagkirály eszményét idézi. A történelmi árkádsorban I. Ulászló alakja azok közé az uralkodók közé tartozik, akik életüket is kockára tették országuk védelmében, és akiknek sorsa szorosan kapcsolódik a magyar történelem törökellenes küzdelmeihez.