A „Feltámadunk” című síremlékterv Bory Jenő síremlék kompozíciója, amely a sír megnyílásának és a lélek feltámadásának gondolatát drámai, mégis játékos plasztikai formában jeleníti meg.
A „Feltámadunk” című alkotás Bory Jenő főiskolás éveiben készült egy pályázatra. A terv végül nem valósult meg, gipszmodellje azonban fennmaradt, és ma a székesfehérvári Bory-vár Százoszlopos udvarának árkádjai alatt látható.
A monumentális síremlékterv központi gondolata a feltámadás keresztény eszméje. A kompozíció alsó részén két emberi alak látható, amint közös erővel feszíti fel a sír lezárt kapuját. A megnyíló sírból örvénylő formák között emberi alakok és fejek emelkednek a magasba, mintha a földi lét határait átlépve egy magasabb szellemi világ felé tartanának. A mű így nem a halál véglegességét, hanem a lélek felszabadulását és a feltámadás reményét jeleníti meg.
A tervet a korabeli kritika is figyelemre méltónak tartotta. A Magyarság című napilap 1925-ben így jellemezte: „Ajtaját két görnyedt alak feszíti le s a nyílásban kavargó paszniákban füstölnek a feltámadó lelkek. Ez a kis naiv terv gyökeresen mutatja meg az igazi Boryt, a játékos alkotót, aki könnyedén, gondtalan fiatalsággal nagy erőfeszítések nélkül oldja meg a legnagyobb problémákat is. Nem gyötri magát és nem gyötri a nézőt.”
A megállapítás jól érzékelteti az alkotás sajátosságát. Bory Jenő itt nem a gyász fájdalmára vagy a halál tragikumára helyezi a hangsúlyt, hanem a túlvilági reményre és az emberi lélek halhatatlanságába vetett hitre. A sír a kompozícióban nem lezárásként, hanem átjáróként jelenik meg, amely egy másik létforma felé nyílik.
A Feltámadunk egyedülálló helyet foglal el Bory Jenő síremléktervei között. Míg számos emlékművén portrék, allegorikus nőalakok vagy vallási szimbólumok jelennek meg, ebben a tervben maga a feltámadás eseménye válik a szobrászi ábrázolás tárgyává. A mű egyszerre vallásos, szimbolikus és erőteljesen narratív alkotás, amely már fiatal alkotójának képzeletgazdagságát és monumentális látásmódját is előrevetíti.