A kecskeméti piarista gimnázium homlokzatán álló két szoborcsoport a piarista nevelés kettős eszményét jeleníti meg: a keresztény hitre nevelést és a tudományos műveltség átadását.
A kecskeméti piarista gimnázium 1930 és 1933 között épült Hültl Dezső tervei alapján. Az épület szélső párkányain elhelyezett allegorikus szoborcsoportokat Bory Jenő készítette 1933-ban. A két kompozíció központi alakja Kalazanci Szent József (1557–1648), a piarista rend alapítója, a keresztény iskolák mennyei patrónusa. A szobrok a piarista oktatás alapgondolatát fogalmazzák meg: a hit és a tudás egymást kiegészítő szerepét az ember nevelésében.
Az épület bal oldalán álló Egyházi tanítás csoportban Kalazanci Szent József keresztet emel a körülötte álló fiatalok elé. A kereszt a keresztény hitet, az erkölcsi nevelést és a vallásos életre való felkészítést jelképezi. A kompozíció a piarista pedagógia lelki és vallási küldetését hangsúlyozza.
A jobb oldalon található Világi tanítás szoborcsoportban a szent könyvet tart a kezében. Itt a hangsúly a tudományok, az ismeretszerzés és a műveltség átadásán van. A könyv a tanulás, az oktatás és az emberi tudás szimbóluma, amely a piarista rend évszázados oktatói tevékenységére utal.
Bory Jenő a két alkotásban nem egymással szembenálló, hanem egymást kiegészítő értékekként jelenítette meg a hitet és a tudományt. A szoborcsoportok így nemcsak az iskola épületének díszei, hanem a piarista nevelés programjának plasztikai összefoglalásai is. Az Egyházi tanítás és Világi tanítás szoborcsoportok a Bory-életmű jelentős épületdíszítő alkotásai közé tartoznak, és jól példázzák a művész egyházművészeti munkásságát, amelyben a vallási tartalom és a nevelő célzat szorosan összekapcsolódik.