BORY-VÁR logó BORY-VÁR Magán múzeum
Menü

BORY-VÁR

SZÉGYENLŐSKE (1923)

A Szégyenlőske Bory Jenő egyik legismertebb nőalakja, amely egy hétköznapi, spontán mozdulat művészi megörökítéséből született. A szobor a női szemérmesség és az ösztönös védekező gesztus finom ábrázolásával vált a művész egyik legkedveltebb alkotásává.

A Szégyenlőske története a Képzőművészeti Főiskolához kapcsolódik. Az élő modell utáni mintázás bevezetésének idején egy fiatal modell érkezett a műterembe, akit édesanyja egészen az iskola épületéig elkísért, sőt a műterembe is benyitott utána. A pódiumon álló lány ekkor ösztönösen kezeit az arca elé emelte, hogy édesanyja ne ismerhesse fel. A váratlan mozdulat megtetszett Bory Jenőnek, és ez adta a későbbi szobor alapgondolatát.

Az alkotás egy álló nőalakot ábrázol, aki mindkét kezével eltakarja arcát. A gesztus egyszerre fejezi ki a szemérmességet, a zavart és a játékosságot. Bory a mozdulat természetességét ragadta meg, ezért a szobor nem idealizált allegóriaként, hanem életszerű emberi pillanatként hat.

A mű több változatban is elkészült. A legismertebb márványváltozat a Bory-várban látható. Ennek faragásában Bory Jenő tanítványai is részt vettek, akiket a Képzőművészeti Főiskoláról nyaranta a várba hívott szakmai gyakorlatra. A szoborhoz egy kedves történet is kapcsolódik: Varga Ferenc szobrászművész, Bory egykori tanítványa később elmesélte, hogy munka közben véletlenül letört a szobor egyik ujja. A növendékek attól tartottak, hogy a mester megharagszik, Bory azonban nyugodtan fogadta a balesetet. A visszaragasztott darab ma is látható a márványszobor egyik ujján.

A Bory-vár műtermi részében egy 135 centiméter magas pirobazalt változat is megtekinthető. A kompozíció 55 centiméteres bronz változata magántulajdonban található.

A szobor korabeli kiállításokon is szerepelt. A pirobazalt változat „Szemérmes” címen szerepelt a Műcsarnok 1926-ban rendezett kiállításán, ahol a közönség és a szakma egyaránt felfigyelt a mű finom emberábrázolására.

A Szégyenlőske Bory Jenő életművében a nőalakokat ábrázoló szobrok egyik legkedveltebb darabja, amely egyszerű történetével és közvetlen emberi tartalmával ma is a Bory-vár látogatóinak egyik kedvence.

Képtár

SZÉGYENLŐSKE (1923)

Adatvédelem

A működéshez szükséges sütiket mindig használjuk. A Tripadvisor widgetet és a YouTube-videót csak akkor töltjük be, ha elfogadja az opcionális sütiket.

Adatkezelési és süti tájékoztató