Kőszárhegy község képviselő-testülete 1937. augusztus 27-én határozta el, hogy méltó emléket állít a község hősi halottainak.
A szervezési feladatokkal Vitéz Szabó István tanítót bízták meg, akinek feladata volt a szükséges anyagi források előteremtése, az emlékmű kiválasztása és a kivitelezés előkészítése. A helyi összefogás példamutató volt: az adománygyűjtés során 1500 pengő gyűlt össze, a lakosság pedig fuvarral és kétkezi munkával, napszámmal járult hozzá az emlékmű felállításához. A község végül Bory Jenő alkotását választotta. Az emlékművet 1939. június 25-én avatták fel ünnepélyes keretek között, az esemény rangját pedig jól mutatja, hogy azon József királyi herceg is részt vett és ünnepi beszédet mondott.
Az emlékmű központi eleme egy vörös márványból kialakított katonadombormű. A katona alakja fegyverét magához szorítva jelenik meg, nyugodt, méltóságteljes tartásban. A kompozíció nem a harc hevét, hanem az áldozatvállalás emelkedett emlékezetét hangsúlyozza. Az építészeti kialakítás tetején a magyar korona jelenik meg, míg a talapzaton az első világháborúban elesett helyi hősök nevei olvashatók.
A későbbi évtizedekben az emlékmű új jelentésréteggel gazdagodott. Második világháborús emléktáblákat helyeztek el rajta, így ma már nemcsak az első világháború, hanem a második világháború helyi áldozatainak emlékét is őrzi. A két világháború emlékezete így egyetlen közös emlékezeti helyen kapcsolódik össze Kőszárhegy közösségében. Az emlékmű a 21. században is fontos szerepet tölt be a település életében. A centenáriumi emlékmű-felújítási program keretében Kőszárhegy önkormányzata támogatást nyert az alkotás helyreállítására, amelyre 2016–2017-ben került sor. A felújításnak köszönhetően Bory Jenő műve ma is méltó módon idézi fel a település hőseinek emlékét.