Bory Jenő Szent Imrét ábrázoló szobra Kalocsán, a Szent Imre-templom és a plébánia közötti kertben látható. A bronz alak csendes, elmélyült tartásban jelenik meg, kezében egy szál virággal, amely a tisztaság és a szüzesség hagyományos jelképe. A mű emberléptékű, visszafogott megfogalmazásával jól illeszkedik Szent Imre történeti és vallási emlékezetéhez.
A szobor története különösen érdekes. Eredetileg 1934. november 5-én avatták fel Kalocsán, a Tanítók Háza előtt, ahol egy kerítés sarokoszlopán kapott helyet. Később méltóbb környezetbe került, a Szent Imre-templom mellé. Ebben szerepet játszhatott az 1938-as Szent István-emlékév is, amikor országszerte fokozott figyelem irányult az államalapító király családjára és különösen fiára, Imre hercegre.
A szobor az ifjú trónörököst idézi meg, akit szülei a keresztény uralkodó eszményének megfelelően neveltek. Oktatásában Szent Gellért püspök is részt vett, István király pedig számára írta az Intelmek című művét. A hercegtől azt remélték, hogy folytatja apja államszervező munkáját, ám 1031-ben egy vadászbaleset következtében meghalt. Rövid élete ellenére a keresztény ifjúság és a tiszta élet példaképévé vált, 1083-ban szentté avatták.
A kalocsai bronzszobor mellett a mű gipszváltozata is fennmaradt. Ez a változat 1930-ban szerepelt a Nemzeti Szalon Árpád-házi szenteket bemutató kiállításán, és ma a székesfehérvári Bory-várban, a százoszlopos udvar árkádjai alatt tekinthető meg. A gipszminta és a bronzszobor együtt jól szemlélteti Bory Jenő érdeklődését a magyar szentek és történelmi személyiségek iránt, valamint azt az alkotói gyakorlatát, hogy fontos műveit több változatban is megőrizte.