A főlépcsőn felérve a második pihenőre egy szoborfülkében található Ámor és Vénusz szobra, minek különlegessége abban rejlik, hogy a kis Ámor nem nyilaz, hanem „pisil".
Ágoston Béla, Bory unoka úgy mesélte, hogy valamikor gyerekként az ő feladata volt a kellő pillanatban egy kis szelepet kinyitni, hogy a „mennyei áldás" csurogjon. Ma már mindent modern fotocellás rendszer működtet, de a hatás ugyanolyan meglepő, mint régen. Akire Ámorka rápisil bőséges gyermekáldásra számíthat.
A kompozíció több változatban ismert. A „pisilő Ámorka” változat a Bory-várban, a Művészgalériából az Elefánt udvarba vezető lépcső mellett kialakított fülkében látható. A lakásmúzeum ebédlőjében és a műteremben további bronz-, illetve gipszpéldányok találhatók.
A Vénusz és Ámorka jól példázza Bory Jenő alkotói szemléletét, amelyben a klasszikus mitológiai témák nem akadémikus formában jelennek meg, hanem személyes ötletekkel, humorral és a vár egyedi világához igazodó megoldásokkal gazdagodnak.