Bory Jenő Szalay Lászlót ábrázoló mellszobra a szegedi Dóm tér Nemzeti Emlékcsarnokának részeként készült. Az alkotás a magyar történetírás, jogtudomány és politikai gondolkodás egyik meghatározó alakjának állít emléket, akit a modern magyar történettudomány egyik megalapozójaként tartanak számon.
A szobor 1930-ban készült, és a szegedi Dóm tér keleti árkádsorában kapott helyet. Bory Jenő ugyanebben az évben készítette el a panteon számára Horváth Mihály és Toldy Ferenc portréját is, amelyek Szalay mellszobrával együtt a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakjait idézik meg.
Szalay László (1813–1864) jogász, történetíró, liberális politikus, publicista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Életműve meghatározó szerepet játszott a modern magyar történettudomány kialakulásában. Történészként a forrásokra épülő, tudományos igényű történetírás hazai meghonosítói közé tartozott, politikusként pedig a reformkor liberális törekvéseinek egyik jelentős képviselője volt. Pályája során aktívan részt vett a közéletben és a tudományos élet szervezésében. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként, majd 1861-ben főtitkáraként a magyar tudományosság intézményrendszerének fejlesztésében is szerepet vállalt. Munkásságában a történeti kutatás, a jogi gondolkodás és a nemzeti fejlődés kérdései szorosan összekapcsolódtak.
Bory Jenő portréja az érett tudóst jeleníti meg. A határozott arcvonások, a nyugodt tartás és az előre néző tekintet a tudományos elhivatottságot és a szellemi tekintélyt hangsúlyozzák. A mellszobor visszafogott megformálása jól illeszkedik a Dóm téri panteon egészének ünnepélyes hangulatához. Az alkotás nemcsak Szalay László személyének állít emléket, hanem annak a reformkori nemzedéknek is, amely a modern magyar tudomány és közélet alapjait formálta meg. Bory Jenő szobra a történész, a tudós és a közszereplő alakját egyaránt megidézi, méltó helyet biztosítva számára a magyar nemzeti emlékezet panteonjában.