A Vágyakozás nevű szobor 1922-ben készült, és Bory Jenő egyik legismertebb allegorikus alkotásává vált. Nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az 1929-es barcelonai világkiállításon ezüstérmet nyert, ahol a magyar képzőművészet kiemelkedő sikereket aratott.
A mű a női szépség idealizált megfogalmazásán túl a vágyakozás, az eszmények felé törekvés és a beteljesületlen kívánság időtlen emberi érzését jeleníti meg. Bory Jenő különösen büszke volt erre az alkotására: a Bory-várban tartott tárlatvezetései során rendszeresen megállt előtte, és szeretetteljes humorral hívta fel rá a látogatók figyelmét, mondván: „ez a szobor egy világlátott hölgy”. E találó megjegyzéssel arra utalt, hogy a mű nemzetközi kiállításon szerepelt, és elismerést szerzett alkotójának. A mondat egyúttal jól tükrözi Bory személyiségét is: alkotásait nem pusztán műtárgyakként szemlélte, hanem szinte élő, saját történettel rendelkező teremtményekként, amelyek életútját és sikereit ugyanúgy számontartotta, mint egy közeli jó ismerősét.
Részletek a Világkiállító magyarok című könyvből, az 1929-es Barcelona világkiállításról:
„Katalónia fővárosa, Spanyolország egyik legjelentősebb települése már 1888-ban is rendezett világkiállítást. Az 1929-es eseményt 120 hektáron, Barcelona szélén, a tengerpart fölött emelkedő 213 m magas Montjuich-hegy csúcsa közelében és a város felé eső oldalán húzódott.
Magyarország az első világháború elvesztése, az azt követő elbukott forradalmak és a területének kétharmadát elszakító békediktátum után az 1920-as évek vége felé lassan magához tért a trianoni sokkból. A kormányzat a részvétel mellett döntött, és a hazánkat képviselő résztvevők a szűkös financiális lehetőségek ellenére komoly sikereket értek el.
A szerény pénzügyi keret miatt szóba sem kerülhetett az önálló pavilon kialakítása, ezért a stadion felé vezető út mellett, a külföldi kiállítók számára emelt nagycsarnokok egyikének oldalszárnyát kaptuk meg.
Képzőművészeink a másodikak az éremtáblán:
Fényes Adolf: Borulás, Rudnay Gyula: Pihenő lovak és Perlmutter Izsák: Parasztenteriőr című képe nagydíjat, Vadász Endre első díjat kapott, míg aranyérmet nyert Koszta József Berekháti szélmalomja, Tornyai János: Juss festményének egyik vázlata és Iványi Grünwald Béla Cigányok című műve, valamint Perlott Csaba Vilmos. Paizs Goebel Jenő, Bory Jenő és gróf Batthyány Gyula ezüstérmet vehetett át, Varga Nándor Lajos pedig rézkarcaiért és grafikáiért bronzérmet érdemelt ki. Továbbá Mention Honorable elismerésben részesült Csók István, Csánky Dénes, Hermann Lipót, Nádler Róbert, Morvay János és Karlovszky Bertalan.”