A berekböszörményi hősi emlékművet 1927. június 12-én avatták fel. Az alkotás különleges helyet foglal el Bory Jenő életművében, mivel hosszú ideig a kutatók sem ismerték biztosan a szerzőségét. Csak később vált egyértelművé, hogy a község emlékműve ugyanannak a Bory-féle katonatípusnak egy változata, amely Dunapentelén is megjelent.
A mű központi alakja egy fegyverére támaszkodó honvéd. A katona nem győztes hősként jelenik meg, hanem megfáradt, elgondolkodó emberként. Arckifejezésében szomorúság, fáradtság és rezignált méltóság tükröződik. Ez a visszafogott hangvétel Bory világháborús emlékműveinek egyik legjellemzőbb sajátossága.
Az emlékmű eredetileg kovácsoltvas kerítéssel körülvett téren állt, és az út felé fordult. Később a szobrot elforgatták, a talapzatot átalakították, valamint a második világháború áldozatainak neveit is feltüntették rajta. Ennek köszönhetően ma már a település mindkét világháborúban elesett hőseinek közös emlékhelye.
A berekböszörményi emlékmű jól mutatja Bory Jenő azon törekvését, hogy a hősi halált ne romantikus vagy heroizáló módon, hanem emberi méltósággal és együttérzéssel ábrázolja.