Bory Jenő Szent István-ábrázolásai közül külön figyelmet érdemel a kaposvári Szent István-díszkút, amelyet az államalapító király halálának 900. évfordulója alkalmából állítottak fel 1938. szeptember 25-én a Nagyboldogasszony-székesegyház déli oldalán, a Kossuth téren.
A díszkút építészeti terveit Lamping József készítette, a kőfaragó munkákat Faludi Imre végezte, míg a szobrászati részek Bory Jenő alkotásai. A kompozíció központi eleme Szent István bronz domborműves alakja. Az uralkodó trónon ülve jelenik meg, ünnepélyes és méltóságteljes formában, hangsúlyozva az államalapító király történelmi szerepét. A díszkút a Szent István-emlékév egyik jelentős kaposvári alkotása volt, amely egyszerre szolgált köztéri díszítőelemként és történelmi emlékhelyként.
A korabeli ünnepség nagy társadalmi eseménynek számított. A város díszbe öltözött, az egyházi és világi vezetők, valamint a környező települések lakói is részt vettek az évfordulós megemlékezésen. A díszkút elhelyezése sem volt véletlen: a templom befalazott déli kapuja előtt kapott helyet, így a vallási és történeti emlékezet közös pontjává vált.
A műhöz külön érdekesség kapcsolódik. A korabeli beszámolók szerint a dombormű alapján száz darab porcelán másolat is készült ajándéktárgyként, amelyek ma már ritka gyűjtői darabnak számítanak. A kaposvári alkotás és a porcelánváltozatok egyaránt azt mutatják, hogy Bory Jenő ezt a Szent István-ábrázolását kiemelt jelentőségű művének tekintette.
A díszkút történetéhez a Bory-vár is kapcsolódik. A köztéren látható bronz dombormű eredeti gipszmintája fennmaradt, és ma a székesfehérvári Bory-vár százoszlopos udvarának árkádjai alatt tekinthető meg. A gipszmodell lehetőséget ad arra, hogy a látogató közelről tanulmányozhassa a mű keletkezésének előzményeit, valamint Bory formaképző munkáját. A kaposvári bronzrelief, a porcelánmásolatok és a Bory-várban őrzött gipszminta együtt alkotnak egy olyan műcsoportot, amely jól szemlélteti a művész Szent István-kultuszhoz kapcsolódó alkotói törekvéseit.