Bory Jenő Horváth Mihályt ábrázoló mellszobra a szegedi Dóm tér panteonjának részeként készült. Az alkotás a 19. századi magyar történetírás és közélet egyik meghatározó alakjának állít emléket, aki történészként, katolikus püspökként és politikusként egyaránt jelentős szerepet játszott a magyar nemzeti fejlődésben.
A szobor 1930-ban készült, és ma is a szegedi Dóm tér keleti árkádsorában, a Nemzeti Emlékcsarnok részeként látható. Bory Jenő ugyanitt két másik portrét is készített: Szalay László és Toldy Ferenc mellszobrát.
Horváth Mihály (1809–1878) történész, római katolikus püspök és politikus volt. Tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, majd 1831-ben pappá szentelték. Papi szolgálatát Dorozsmán kezdte káplánként, később azonban egyre inkább a tudományos és közéleti pálya felé fordult. Nevét elsősorban történetírói munkássága tette ismertté. A reformkor és az 1848–49-es szabadságharc egyik jelentős krónikása volt, műveiben a magyar nemzeti történelem eseményeit dolgozta fel. A forradalom és szabadságharc idején aktív politikai szerepet vállalt, a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként működött. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, majd csak a kiegyezést követően térhetett vissza Magyarországra. 1867-ben Szeged egyik választókerülete országgyűlési képviselővé választotta, ezzel ismét bekapcsolódott az ország politikai életébe. Tudományos és közéleti tevékenysége révén a 19. századi magyar kulturális és politikai élet meghatározó személyiségei közé tartozott.
Bory Jenő portréján Horváth Mihályt idősebb korában láthatjuk. A mellszobor nyugodt méltósággal jeleníti meg a tudóst és egyházi személyiséget. A határozott arcvonások, a koncentrált tekintet és a visszafogott formálás a történész szellemi tekintélyét hangsúlyozzák, miközben a portré harmonikusan illeszkedik a Dóm téri panteon emlékszobrainak sorába. A Horváth Mihály-mellszobor nemcsak egy jelentős történész és politikus emlékét őrzi, hanem Szegedhez fűződő kapcsolatára is emlékeztet. A piarista diákból lett püspök, történetíró és miniszter alakja a magyar nemzeti kultúra és történetírás egyik fontos képviselőjeként kapott helyet a Dóm tér emlékcsarnokában.