Kherndl Antal síremléke nemcsak egy kiváló mérnök emlékét őrzi, hanem a magyar műszaki tudomány és hídépítés történetének is emléket állít.
A budapesti Farkasréti temetőben található Kherndl Antal síremlékét Bory Jenő készítette 1929-ben. Az emlékmű építészeti kialakítása Wälder Gyula tervei alapján valósult meg, a kőfaragó munkákat Král Gyula végezte. A síremléket 1929. november 3-án avatták fel.
Kherndl Antal (1842–1919) mérnök, műegyetemi tanár, akadémikus a magyar hídépítés és statika egyik legjelentősebb alakja volt. A Zürichi Műszaki Főiskolán folytatott tanulmányai után a Műegyetemen tanított, ahol a víziút-, vasút- és hídépítés oktatásának meghatározó professzorává vált. Tudományos munkássága különösen a statikailag határozatlan szerkezetek vizsgálata és a grafosztatika területén volt úttörő jelentőségű. Nevéhez kapcsolódik az eredeti Erzsébet híd statikai rendszerének kidolgozása is. Az 1903-ban átadott híd a maga korában a világ legnagyobb mederpillér nélküli lánchídja volt, és a magyar mérnöki tudás nemzetközi rangját bizonyította. Tudományos eredményeit számos kitüntetéssel ismerték el, többek között Marczibányi-díjjal, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet aranyérmével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával.
A síremlék központi eleme Bory Jenő 64 × 80 centiméteres márvány portrédomborműve, amely az idős professzort ábrázolja. A domborművet 250 centiméter magas mészkő építészeti keret foglalja magába, amely egyszerre monumentális és visszafogott megjelenést kölcsönöz az emlékműnek. Az alkotás jelzése: „Bory J. 1929”.
A síremlék felirata jól összefoglalja Kherndl Antal életművét és tanári örökségét: „Élete, munkája, nemes lelkülete örök példaadás!” „Hálás kegyelettel állították tanítványai és kartársai.”