Bory Jenő egyházi témájú alkotásai között különleges helyet foglal el Szent Bernát szobra, amely a ciszterci rend egyik legjelentősebb alakjának állít emléket.
Clairvaux-i Szent Bernát (1090–1153) a középkori egyház meghatározó személyisége, a ciszterci rend szervezője, kivételes szónok és teológus volt. Munkássága olyan jelentős hatást gyakorolt korára, hogy az egyháztörténet a 12. század egy részét gyakran „Szent Bernát korszakának” nevezi. Életszentségét már életében elismerték, 1174-ben szentté avatták, később pedig az egyházdoktorok sorába emelték.
A szobor létrejötte a szentgotthárdi ciszterci közösséghez kapcsolódik. Dr. Piszter Imre perjel, aki Szent Bernát életének kutatója volt és több könyvet is szentelt neki, 1934-ben bízta meg Bory Jenőt a szobor elkészítésével az apátság számára. Az alkotás fehérbetonból készült, közel kétméteres magasságával monumentális hatást kelt, miközben visszafogott szellemisége jól illeszkedik a ciszterci rend egyszerűséget hangsúlyozó hagyományához. A mű Szent Bernátot szerzetesi ruhában, elmélyült tartással ábrázolja. Kezében Krisztus szenvedésének eszközeit tartja. A kompozíción megjelenik a kereszt, a töviskorona, valamint egy különleges bot, amely a hagyomány szerint azt a nádszálra erősített szivacsot idézi fel, amellyel a kereszten függő Krisztusnak inni adtak. Ezek az attribútumok Bernát mély Krisztus-központú lelkiségére utalnak, amely írásainak és prédikációinak is meghatározó vonása volt.
A szobor 1999-ben került Székesfehérvárra. Dr. Ágoston Béla, Bory Jenő unokája kérte a szentgotthárdi ciszterci közösség hozzájárulását ahhoz, hogy az alkotás méltóbb és látogathatóbb helyre kerüljön. A mű ugyanis korábban a kolostor egy félreeső folyosójának végén állt. A szobrot végül ünnepélyes keretek között avatták fel 1999. szeptember 24-én a Ciszterci Szent István Gimnáziumban, ahol ma is az épület aulájának meghatározó alkotása.
A monumentális szobor mellett két kisebb, 48 és 53 cm magas kerámia változat is fennmaradt, amelyek a Bory-vár gyűjteményében láthatók. Ismert továbbá egy 43 cm magas terrakotta mellszobor, amelyet a Szent István Király Múzeum őriz, valamint egy 100 cm magas kvarcbeton mellszobor, amely a Bory-vár udvarán kapott helyet. Ezen kívül a Baross Gábor telepi Jézus Szíve plébániatemplom kertjében is van egy példánya (Budapest, XXII. kerület, Baross Gábor-telep városrész, Dózsa György út 80.)
A szobor jól példázza Bory Jenő vallásos művészetének egyik alapvető sajátosságát: a szentek ábrázolásában nem a külső reprezentációt, hanem a lelki tartalmat helyezte előtérbe. Szent Bernát alakja az alkotáson a hit, a tudás, a szerzetesi fegyelem és a Krisztus iránti odaadás időtálló példájaként jelenik meg.