Ybl Miklós, Székesfehérvár szülötte, a 19. századi magyar építészet kiemelkedő alakja volt, akinek emlékét a város több műalkotással is őrzi. A tiszteletére készült emléktábla gondolata már 1905-ben felmerült, azonban megvalósítása csak jóval később történhetett meg.
A bronz domborművet végül Bory Jenő készítette el 1942-ben, de a második világháború miatt nem került azonnal elhelyezésre, sőt a harcok során meg is sérült. A művet később, 1964-ben a székesfehérvári ötvösipar-művészeti szakkör tagjai restaurálták, majd ekkor helyezték el a Vörösmarty Mihály Könyvtár falán.
A dombormű különlegessége, hogy nem Ybl Miklós arcképét ábrázolja, hanem szimbolikus módon utal életművére. A reliefen a Magyar Állami Operaház stilizált képe jelenik meg, amely Ybl egyik legjelentősebb alkotása, és egyben a magyar neoreneszánsz építészet kiemelkedő példája. Ez a megoldás tudatos művészi választás: a tábla nem portréval, hanem egy ikonikus épület megidézésével állít emléket az építésznek, vizuálisan közvetítve munkásságának lényegét.
Az alkotás így egyszerre szolgál emléktáblaként és művészi interpretációként: Bory Jenő nem a személyt, hanem annak szellemi örökségét ragadta meg. A letisztult, jelképes ábrázolás révén a dombormű modern szemléletű, mégis méltó módon idézi fel Ybl Miklós jelentőségét, és fontos része Székesfehérvár kulturális és művészeti örökségének.