A történelmi árkádsor egyik legszellemesebb kompozíciója a két Zrínyi Miklóst állítja egymás mellé. Bory Jenő itt nem két különböző családtagot, hanem a Zrínyi család két, közel egy évszázad különbséggel élt kiemelkedő alakját idézte meg: a szigetvári hőst és a hadvezér-költőt.
A bal oldalon álló alak Zrínyi Miklós, Szigetvár kapitánya (1508–1566), aki az 1566-os szigetvári ostrom során maroknyi védőseregével állt ellen I. Szulejmán szultán hatalmas hadának. Amikor a vár védelme végképp tarthatatlanná vált, katonáival kitörést vezetett, és a harcban elesett. Helytállása hamar a magyar és az európai törökellenes küzdelmek egyik legismertebb példájává vált.
Mellette látható dédunokája, Zrínyi Miklós költő, hadvezér és államférfi (1620–1664). A 17. századi politikus nemcsak kiváló katona volt, hanem a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb alkotója is. Legismertebb művében, a Szigeti veszedelemben éppen hős ősének történetét örökítette meg, így a családi emlékezetet irodalmi formában is továbbadta.
Bory szobrán a két alak jól elkülönül egymástól. A szigetvári hős kezét kardjára támasztja, ezzel katonai szerepére utal, míg a költő Zrínyi könyvet tart a kezében. A kard és a könyv egyszerű, mégis kifejező szimbólumokként jelenítik meg a két életpálya különbözőségét. Egyikük fegyverrel, másikuk tollal szolgálta hazáját.
A kompozíció különlegessége, hogy egyetlen szoborcsoportban kapcsolja össze a történelmi hőst és az ő emlékét megörökítő költőt. Bory Jenő ezzel nemcsak két jelentős személyiségnek állított emléket, hanem annak is, miként válik a történelem eseménye irodalommá, az irodalom pedig nemzeti emlékezetté.