Petőfi Sándor portrészobra különleges helyet foglal el Bory Jenő alkotásai között. A mű egy Petőfi-szoborpályázatra készült, azonban a művésznek rendkívül kevés idő állt rendelkezésére a szobor elkészítéséhez.
Bory Jenő ezért saját arcmásának lenyomatát használta fel alapként, amelyet művészi átalakítással formált át Petőfi arcvonásaivá. Ez a különleges megoldás jól mutatja Bory kivételes szobrászi képességeit és kreativitását.
A szobor egyszerre hordozza Petőfi ismert, karakteres vonásait és Bory egyéni stílusjegyeit. Éppen ez lett a pályázat egyik legérdekesebb, ugyanakkor legvitatottabb sajátossága is. A zsűri végül nem ítélte neki az első díjat, tréfás, de találó indoklással: a szobor „Petőfinek túl borys, Borynak pedig túl petőfis”. Ez a megjegyzés arra utalt, hogy az alkotásban a művész saját személyisége és karaktere is erőteljesen jelen maradt.
A portré ennek ellenére fontos alkotásnak számít, mert jól érzékelteti Bory Jenő művészetének személyességét. Nem egyszerű másolatot vagy idealizált hősábrázolást készített, hanem saját művészi látásmódján keresztül próbálta megidézni Petőfi szellemiségét. A szobor ma is megtekinthető a Bory-vár műtermében, ahol a látogatók közelről is megfigyelhetik Bory Jenő egyedi formavilágát és a portré különleges történetét.