Az Egyensúly játéka Bory Jenő korai alkotásai közé tartozik, és jól tükrözi azt a kettős hivatást, amely egész pályáját meghatározta: az építészet és a szobrászat egységét.
A szobor egy mezítelen férfialakot ábrázol, aki jobb kezében magasba emelt függőónt tart, bal karjában pedig egy épület makettjét hordozza. A figura az építész allegorikus megjelenítése, amelyben Bory Jenő saját hivatására is utal. A függőón az építőmesteri pontosság, a szerkezeti rend és a mérték szimbóluma, míg a kézben tartott makett a székesfehérvári Jézus Szíve-templomot idézi, amely Bory korai építészeti munkáinak egyike.
A kompozíció központi gondolata az alkotó ember felelőssége és az egyensúly keresése. A magasba emelt kézben függő mérőeszköz a tökéletes függőleges megtalálását jelképezi, miközben a másik kéz az elkészült tervet tartja. A szobor így egyszerre utal a műszaki pontosságra és a művészi alkotás szabadságára, vagyis arra az összhangra, amely Bory Jenő munkásságát végig kísérte.
Az alkotás fontos szerepet játszott a művész pályájának alakulásában. Ezzel a szoborral pályázott a 2000 koronás Ferenc József-díjra, amelyet el is nyert. Az elismerés jelentős szakmai visszajelzést jelentett a fiatal művész számára, és hozzájárult későbbi pályájának megerősödéséhez.
A szobor ma a Bory-vár képtárában látható. A figura különösen jól szemlélteti Bory Jenő kettős identitását: építészmérnökként és szobrászművészként egyaránt alkotott, és műveiben gyakran törekedett e két terület összekapcsolására.
Az alkotást 2025-ben restaurálták, így ma megújult állapotban tekinthető meg. Az Egyensúly játéka nemcsak korai művészi hitvallásként értelmezhető, hanem annak a szemléletnek a szimbólumaként is, amely egész életművét áthatotta: az építészet és a képzőművészet egymást kiegészítő kapcsolatának gondolataként.