Bory Jenő első világháborús emlékműveinek sorában különleges helyet foglal el a mai Dunaújváros óvárosában, az egykori Dunapentelén álló hősi emlékmű.
Az alkotást 1924. november 16-án avatták fel, és ma is az egykori iskolaépület falába beépítve látható, amely a későbbi Szórád Márton Általános Iskola otthonául szolgált. Az emlékmű létrehozásának gondolata 1923-ban fogalmazódott meg, amikor a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság képviselője, Hubay János nyugalmazott ezredes arra kérte a község vezetését, hogy állítson méltó emléket az első világháborúban elesett helyi hősöknek. Az első elképzelések túl költségesnek bizonyultak, ezért a község végül egyszerűbb, de művészileg igényesebb megoldás mellett döntött. 1924 júniusában a képviselő-testület Bory Jenőt bízta meg az emlékmű elkészítésével, aki személyesen ismertette terveit és költségvetését a közgyűlés előtt.
Bory Jenő sajátos építészeti-szobrászati megoldást választott. Ahelyett, hogy a település központjában önálló köztéri szobrot állított volna fel, a mintegy hat méter magas emlékművet az iskola homlokzatába komponálta. Ez a megoldás különösen beszédes, hiszen a település ifjúságának nevelését szolgáló intézmény falán kaptak helyet azoknak a helybelieknek a nevei, akik életüket áldozták a háborúban. Az emlékmű központi alakja egy katonát ábrázoló dombormű, amelyet a hősi emlékezetet szolgáló névtáblák vesznek körül. A márványtáblára összesen 153 dunapentelei hősi halott neve került felvésésre, így az alkotás egyszerre szobrászati mű és név szerinti emlékhely. Az emlékmű felirata: „Nyugszanak ők a hős fiak dúló csaták után.” Ez a rövid, lírai mondat jól kifejezi az alkotás hangulatát, amely nem a harci dicsőséget, hanem az emlékezést és a kegyeletet helyezi előtérbe.
A leleplezési ünnepséget 1924. november 16-án tartották jelentős közéleti és katonai részvétel mellett. A kormányzót vitéz megyeri Raics Károly tábornok képviselte, ünnepi beszédet pedig Csöngedy Gyula országgyűlési képviselő mondott. Az avatás alkalmával a helyi Levente Egyesület zászlaját is felszentelték, ami jól mutatja, hogy az emlékmű a település közösségi életének fontos központjává vált.
Művészettörténeti szempontból a dunapentelei emlékmű eltér Bory Jenő számos más világháborús alkotásától. Míg a 69-es előre!, a móri vagy a 17-es honvéd emlékmű esetében monumentális, szabadon álló kompozíciókkal találkozunk, itt az alkotó az épület és a szobrászati díszítés egységére épített. Ez az építészmérnöki és szobrászi szemlélet Bory munkásságának egyik jellegzetessége, amely különösen jól érvényesül ebben az alkotásban.
Az emlékmű jelentőségét mutatja, hogy az iskola századik évfordulójához kapcsolódva 2007-ben teljes körű felújításon esett át. A restaurálásnak köszönhetően ma is méltó módon őrzi a dunapentelei hősök emlékét, és továbbra is Dunaújváros egyik legfontosabb első világháborús emlékhelye.