Bory Jenő első világháborús emlékművei között kiemelkedő helyet foglal el a móri hősi emlékmű, amely a település egyik legfontosabb történeti emlékhelye. Az alkotás a világháborúban elesett móri katonák emlékét őrzi, és egyúttal jól példázza a szobrász két világháború közötti emlékműszobrászatának jellegzetes vonásait.
Az emlékmű felállításának gondolata már az 1920-as években megszületett, azonban a megvalósítást hosszú ideig anyagi nehézségek hátráltatták. A város által létrehozott szoborbizottság végül adománygyűjtéssel teremtette elő a szükséges összeget, majd a képviselő-testület az Országos Képzőművészeti Tanács által ajánlott tervek közül Bory Jenő pályaművét választotta ki. A korabeli jegyzőkönyv szerint a testület a „rohamozó katonát ábrázoló szobrot” találta a legalkalmasabbnak, és 16 500 pengőért rendelte meg a művet.
Az emlékművet 1931-ben, az 1918-as montellói csata évfordulójához kapcsolódó megemlékezések időszakában avatták fel. Az ünnepség jelentős társadalmi eseménynek számított, amelyen a katonai, politikai és egyházi élet számos képviselője vett részt. A művet a város közössége úgy fogadta be, mint a helyi hősök áldozatának maradandó emlékművét.
A kompozíció központi alakja egy rohamra induló honvéd, aki előretörő mozdulattal jelenik meg. Bory Jenő a hősiességet nem nyugodt, szemlélődő tartásban, hanem a cselekvés pillanatában ábrázolta. A lendületes mozdulat, az előrehajló testtartás és a határozott formálás a katonai helytállás és az önfeláldozás eszményét fejezi ki. A szobor a korszak gyakori hősi emlékműtípusához kapcsolódik, ugyanakkor plasztikai ereje és mozgalmassága kiemeli a hasonló alkotások közül.
A bronzszobrot Bory Jenő testvére, Bory Pál öntötte bronzba, aki a művész számos jelentős köztéri alkotásának kivitelezésében közreműködött. A mű létrejötte így a Bory család közös alkotómunkájának is szép példája. A szobor formai megoldásai rokonságot mutatnak Bory más első világháborús emlékműveivel, különösen a székesfehérvári „69-es előre!” emlékművel, amely szintén a támadás lendületében ábrázolja a katonát.
Az emlékmű eredeti gipszmintája ma is megtekinthető a székesfehérvári Bory-vár százoszlopos udvarának árkádjai alatt. A modell a Bory-várban őrzött számos eredeti szoborminta között kapott helyet, és lehetőséget ad arra, hogy a látogatók a megvalósult köztéri alkotás előképét is tanulmányozhassák. A gipszminta és a bronzba öntött emlékmű együtt jól szemléltetik Bory Jenő alkotói módszerét, valamint azt a törekvését, hogy a hősi helytállást dinamikus, monumentális formában jelenítse meg.
A móri első világháborús emlékmű ma is a város egyik meghatározó köztéri alkotása. Nemcsak az elesett katonák emléke előtt tiszteleg, hanem annak a nemzedéknek is emléket állít, amely a hazáért vállalt szolgálatot és áldozatot. Egyben Bory Jenő emlékműszobrászatának jellegzetes és jelentős darabja, amely közel egy évszázada gazdagítja Mór városképét.