Bory Jenő Páduai Szent Antalt ábrázoló szobra több helyen is megtalálható. A kompozíció egyik carrarai márvány változata a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom előterében áll, míg tükörképes párja a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban (Nagytemplomban) látható. A mű eredeti gipszmodelljét a székesfehérvári Bory-vár őrzi, így a szobor keletkezésének folyamata is nyomon követhető.
A szobor a ferences rend népszerű szentjét a karján ülő gyermek Jézussal ábrázolja. A szerzetesi csuhát viselő Szent Antal egyik karjával gyengéden magához öleli a gyermeket, másik kezében pedig könyvet tart, amely az evangélium hirdetésére és hitszónoki tevékenységére utal. A két alak egymás felé forduló mozdulata bensőséges, emberközeli kapcsolatot teremt.
Az alkotás különlegessége, hogy a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban (Nagytemplomban) található Bory-féle Szent Antal-szobor tükörképes változata. A kompozíció több helyen is fennmaradt: a székesfehérvári márványszobor mellett a Bory-várban az eredeti gipszmodell is megtekinthető, ami ritka lehetőséget kínál a mű keletkezésének tanulmányozására.
A szobor anyaga, a carrarai márvány különösen fontos Bory Jenő életművében. A művész a márványfaragás mesterségét olaszországi tanulmányútján, Carrarában sajátította el, és ezt a tudást később számos egyházi alkotásában kamatoztatta. A finoman kidolgozott drapériák, a lágy formák és a márvány érzékeny megmunkálása a művész érett szobrászi tudását tükrözik.
A Szent Antal-szobor jól példázza Bory Jenő egyházművészetének egyik legfontosabb jellemzőjét: a vallásos témák emberközeli, szeretetteljes megfogalmazását. Nem a monumentalitás vagy a látványos csoda kerül előtérbe, hanem a szent és a gyermek Jézus közötti meghitt kapcsolat, amely a mű legfőbb érzelmi üzenetét hordozza.