A Paizs család rácalmási síremléke Bory Jenő legkorábbi ismert temetői alkotásai közé tartozik, és jól mutatja, hogy a művész már pályája elején igyekezett összekapcsolni az építészeti és szobrászati elemeket.
A rácalmási katolikus temetőben álló Pajzs családi síremléket Bory Jenő készítette 1911-ben. A monumentális emlékművet dr. rácalmási Pajzs Gyula rendelte meg családja számára. Központi eleme egy 570 centiméter magas feszület, amelyen nagyméretű Krisztus-korpusz látható, míg az építészeti rész teljes magassága eléri a 850 centimétert.
A megrendelő, dr. rácalmási Pajzs Gyula (eredeti nevén Pick Gyula) jogi tanulmányait Párizsban végezte, majd ügyvédi működése mellett mezőgazdasági képesítést is szerzett. Eladósodott birtokok felvásárlásával jelentős földbirtokossá vált, és Rácalmáson mintagazdaságot hozott létre. Minta tehenészetet, sertéshizlaldát működtetett, emellett a kendertermesztés és -feldolgozás fejlesztésében is szerepet vállalt. Fejér vármegye törvényhatósági munkájában végzett tevékenységéért 1898-ban I. Ferenc József rácalmási előnévvel nemesi címet adományozott számára. Országgyűlési képviselőként és jelentős jótékonykodóként is ismert volt. Pajzs Gyula és felesége, Bischitz Anna 1906-ban tértek át a katolikus hitre. A síremlék vallásos szellemisége és gazdag idézetanyaga ennek a hitbeli fordulatnak is emléket állít. A kereszt két oldalán bibliai idézetek és Prohászka Ottokár püspök gondolatai olvashatók, amelyek a feltámadásba vetett hitet, az örök élet reményét és a gyász vigasztalását hangsúlyozzák.
A síremlék feliratai:
„A sír nyílt föld, a hit nyílt ég, s a hívő ember sírok közül is nyílt égbe az örök életbe néz.” (Prohászka Ottokár)
„Az ember lelke bánatba s az egész élet s lét homályba borul mikor temetünk, de azért minket sírjaink közt egy más világosság kísér s környez, melyet Krisztus gyújtott meg köztünk mikor mondotta: Aki bennem hisz az, ha szintén meghal is örökké él.” (Jn 11,25)
„Ha bánkódtok, imádkozzatok s ha sírtok, sírjatok úgy, hogy örök remény enyhítse bánatotokat.” (Prohászka Ottokár)
„Ne emlegessél meg régi vétkeinkről, sietve előzzön meg minket könyörületességed.” (Zsolt 78,8)
„Akiket elvesztettünk, s itt eltemettünk, azokat Istenben megtaláljuk, s akikkel egy darabig a földön együtt vándoroltunk, azokkal az örök szeretet útjain találkozunk s ott többé már el nem válunk.” (Prohászka Ottokár)
„Szent és üdvös gondolat a megholtakért imádkozni, hogy bűneiktől feloldoztassanak.” (2 Makk 12,46)
A Pajzs család az 1920-as évekre elszegényedett, és Budapestre költözött. Pajzs Gyula 1937-ben hunyt el. Fia, ifjabb Pajzs Gyula mezőgazdasági vállalkozóként működött, majd 1935-ben megalapította az Újgalambosi Kenderkikészítő és Kötélverő Gyárat.
A rácalmási síremlék a korai Bory-életmű egyik legimpozánsabb alkotása, amelyben a monumentális forma, a vallásos hitvallás és egy jelentős dunántúli család története szorosan összekapcsolódik.