Az alkotás a Kerepesi temető 17-es parcellájában látható, Bory Jenő 1911-ben készítette Teleszky Istvánné (1848–1909) emlékére. A kompozíció egy lepellel félig betakart, karcsú nőalakot ábrázol dombormű formájában – a fátyolos alak a gyász és az elmúlás szecessziós szimbóluma.
A dombormű márványból készült (56 × 167 cm), az építészeti rész pedig mészkőből áll, 335 cm magas, klasszikus, harmonikus arányokkal. A síremléket valószínűleg Teleszky János, a néhai hölgy fia állíttatta, aki maga is itt nyugszik édesanyja mellett.
Teleszky János (1868–1939) jelentős közéleti személyiség volt: pénzügyminiszter, bankelnök, államtitkár, az MTA tagja, a hazai pénzügyi élet meghatározó alakja. Édesapja, Teleszky István (1836–1899) jogtudós, politikus, az öröklési jogi szabályozás egyik megalkotója volt. Ő szintén a Hosszú temetőben nyugszik, egy másik parcellában.
A síremlék védett státuszú, hivatalosan Teleszky János sírhelyeként szerepel a nyilvántartásban. Bory itt nemcsak szobrászként, hanem emléket állítóként is kiemelkedőt alkotott – az alkotás ma is a temető egyik legletisztultabb és legbensőségesebb műve.